tizedik parancsolat: a →Tízparancsolat 10. →törvénye: „Ne kívánd el embertársad házát, ... sem szolgáját, sem szolgálóleányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé” (Kiv 20,13). „Ne kívánd el embertársad házát, földjét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, egyáltalán semmit, ami embertársadé” (MTörv 5,22). – A ~ a szív szándékára vonatkozik; a kilencedikkel együtt összefoglalja a →Törvény összes parancsolatát. Kiegészíti a test bűnös vágyaira vonatkozó →kilencedik parancsolatot, és az idegen javakra sóvárgást tiltja, ami a →hetedik parancsolat által tiltott →lopás, →rablás és csalás gyökere. A ~ tárgya a „szemek kívánsága” is (1Jn 2,16), ami az →ötödik parancsolat által tiltott erőszakhoz és igazságtalansághoz vezet. Ez a sóvárgás, miként a →paráznaság is, bálványimádásból ered. – Az →érzéki vágy ösztönöz olyan kellemes dolgok megkívánására, amelyekkel nem rendelkezünk: amikor az ember éhes, enni, ha fázik, melegedni vágyik. Ezek a vágyak önmagukban jók, de gyakran nem maradnak meg az értelem rendjének keretei között, és arra ösztönöznek, hogy jogtalanul megkívánjuk azt, ami nem jár nekünk és vagy másé, vagy másnak jár. Ezért a ~ tiltja a mohóságot és a földi javak megszerzésének mértéktelen vágyát. Tiltja a →kapzsiságot, mely a gazdagság és a vele járó hatalom iránt érzett mértéktelen vágyból fakad. Még azt a vágyat is tiltja, hogy igazságtalanságot kövessünk el, amellyel a felebarátnak anyagi kárt okoznánk. – A ~ megkívánja, hogy száműzzük az →irigységet az emberi szívből, mert a leggonoszabb tettekre is vezethet. – Minden Krisztus-hívőnek törekednie kell arra, hogy „érzületét helyesen irányítsa, nehogy a földi dolgok használata és az evangéliumi szegénységgel ellenkező ragaszkodás a gazdagsághoz megakadályozza őket a tökéletes szeretet elérésében.” **

KEK 2534–57.

tizedik parancsolat: a →Tízparancsolat 10. →törvénye: „Ne kívánd el embertársad házát, ... sem szolgáját, sem szolgálóleányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé” (Kiv 20,13). „Ne kívánd el embertársad házát, földjét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, egyáltalán semmit, ami embertársadé” (MTörv 5,22).